Lehet, hogy néhány fok nem tűnik soknak, de nagy különbséget jelent bolygónk jövőjére nézve. Ahhoz, hogy 2050-ig a globális felmelegedést 1,5 °C alá szorítsuk, és eleget tegyünk az ENSZ klímaváltozásról szóló párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségeinknek, gyorsan csökkentenünk kell a szén-dioxid kibocsátást. Ezen feltett célunk elérése csak akkor lesz lehetséges, ha a kormányok és a vállalatok ezt a kihívást az innováció hajtóerejeként és a jövőbeli elképzelések felderítésének lehetőségeként értelmezik.
KLÍMA
A szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása felelős az klímaváltozásért és a globális felmelegedésért. E kibocsátások korlátozása az emberiség egyik legnagyobb kihívása.
Az éghajlatváltozás napjaink egyik legnagyobb globális kihívása. Elkötelezettek vagyunk a Párizsi Klímaegyezmény 1,5 fokos célkitűzése mellett, és az éghajlatváltozást és annak hatásait fenntarthatóságunk és kockázatkezelésünk részének tekintjük a teljes értékláncunkban. Számunkra két szempontból fontos: az egyik a globális üzleti tevékenységünk üvegházhatású gázokra gyakorolt lehetséges hatása, a másik pedig a klímaváltozás üzleti tevékenységünkre gyakorolt lehetséges hatása. Fenntarthatósági stratégiánkkal összefüggésben figyelembe vesszük közvetlen és közvetett CO2-kibocsátásainkat és ezek lehetséges hatását az éghajlatra. Azzal kezdünk, hogy magunkra koncentrálunk, azokra a tevékenységeinkre, amelyeket közvetlenül befolyásolni tudunk. Termelésünk szénlábnyomának csökkentését tervezzük. Ezt energiahatékonyságunk folyamatos fejlesztésével, valamint a megújuló forrásokból előállított energia, különösen a villamos energia fokozottabb kihasználásával érjük el.
CO2 lábnyomunk
Arra törekszünk, hogy optimalizáljuk saját CO2-lábnyomunkat. Lábnyomunk felméréséhez minden termékkategóriában reprezentatív életciklus-értékeléseket végzünk. Az általunk használt nyers-, és csomagolóanyagokra, valamint a szállítási műveletekre vonatkozó adatokat is értékeljük.
Összességében termékeink gyártása az értékláncon belül szénlábnyomunk körülbelüli egy százalékát teszik ki. Ez magában foglalja a közvetlen kibocsátásokat (Scope 1) és a vásárolt energiából származó közvetett kibocsátásokat (Scope 2). A közvetlen források többsége égetőberendezés, például kazánok üzemeltetéséhez kapcsolatos. Azonban a mobil égésforrások, például a járműmotorok is felelősek az Scope 1) körbe tartozó kibocsátásért. Ilyenek például a teherautók, targoncák és egyéb járművek. A vásárolt energia (Scope 2) elsősorban a vásárolt villamos energiát, de a gőzt, a fűtést és a hűtést is magában foglalja.
Az értékláncunkon belüli kibocsátások, kivételével a gyártásunk, működési CO2-lábnyomunk mintegy 98 százalékát teszi ki. A termékeink felhasználása körülbelül kétharmadát, a nyersanyagok és a csomagolás pedig körülbelül egynegyedét teszik ki. Ebben rejlik a legnagyobb lehetőség a kibocsátás csökkentésére és az éghajlatvédelemhez való hozzájárulásra. Termékeink szállítása, valamint ártalmatlanítása/újrahasznosítása kibocsátásunk mintegy hét százalékát teszi ki.
CO2 lábnyom*
Több ezer tonna CO2/CO2 egyenértékben
*Egyszerűsített ábrázolás
Intézkedések telephelyeinken
Az éghajlatváltozás mérséklésére elsősorban saját telephelyeinkre és termelésünkre összpontosítunk. Ez az a terület, ahol ambiciózus terveket és csökkentési célokat tűztünk ki magunk elé. Folyamatosan javítani kívánjuk energiahatékonyságunkat, és több megújuló forrásból származó energiát, különösen villamos energiát és hőt szeretnénk felhasználni.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy 2030-ig a 2017-es évhez képest 67 százalékkal csökkentsük a termék tonnánkénti Scope 1. és Scopre 2. szintű CO2-kibocsátást. Az e cél felé vezető úton azt az időközi célt követjük, hogy 2025-re a 2010-es bázisévhez képest 65 százalékkal csökkentsük termelési telephelyeink szén-dioxid-kibocsátását. Továbbra is törekszünk arra a meglévő, tudományosan megalapozott célunkra, hogy 2030-ra a termeléshez szükséges vásárolt villamos energia 100 százalékát megújuló forrásokból szerezzük be. Folyamatosan keressük a módját annak, hogy a megfelelő helyeken gyorsabban csökkentsük a kibocsátást.
Az ezeken a területeken elért előrehaladásunk és a megszerzett tapasztalataink alapján 2021-ben úgy döntöttünk, hogy 2040-re kitűzött célunkat tíz évvel előrébb hozzuk: 2030-ra termelésünkben klímapozitív üvegházhatású gázok egyensúlyt kívánunk elérni (Scope 1 és 2).
Számunkra a klíma-pozitivitás termelésünkben azt jelenti, hogy a Henkelnek saját céljaihoz nem szükséges többlet-karbon-semleges energiát harmadik feleknek kívánjuk átadni. Ezáltal saját tevékenységeinkből származó kibocsátásokat elkerülve, még harmadik felek számára is lehetővé tesszük hogy szén-dioxid-semleges energiát használjanak.
Elkötelezettség az értékláncunk mentén
A saját telephelyeinken végzett tevékenységünkön túlmenően igyekszünk növelni befolyásunkat értékláncunk azon területein, amelyek különösen fontosak a CO2-kibocsátás szempontjából.
Elemzéseink azt mutatják, hogy a termékhasználati fázisnak van a legnagyobb hatása a CO2-lábnyomunkra, különösen a fogyasztói üzletágban. Termékeinket naponta több milliószor használják a háztartásokban és az ipari folyamatokban. Ennek megfelelően célunk, hogy ügyfeleinkkel, fogyasztóinkkal és beszállítóinkkal együttműködve 100 millió tonna CO2-t takarítsunk meg a 2016 és 2025 közötti tízéves időszakban. Ennek elérése érdekében kidolgoztunk egy CO2-megtakarítási portfóliót, amely alapján számszerűsíthető, hogy a termékek pontosan hogyan járulnak hozzá a kibocsátás csökkentéséhez.
Az általunk használt nyersanyagok közül sok szénalapú, például a mosószerekben és samponokban használt felületaktív anyagok, a ragasztókban használt gyanták és a csomagoláshoz használt műanyagok. Ezek biológiai lebomlásuk vagy elégetésük során CO2-t bocsátanak ki. Ezért azt tervezzük, hogy a nyersanyagainkban és csomagolásainkban lévő fosszilis szenet fokozatosan megújuló szénnel helyettesítjük, miközben az erőforrás-hatékony, klímasemleges jövő felé haladunk. Különösen a megújuló bioszféra részeként a növényekből vagy növényi részekből származó szén felhasználására helyezzük a hangsúlyt. A jövőben a levegőből és a hulladékanyagokból, például a műanyagokból származó szén is felhasználható forrásként.
Az értéklánc mentén nettó nulla kibocsátási pályát fogunk kijelölni
A legfontosabb értéklánc-célkitűzések közé tartozik az a tudományosan megalapozott célunk, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkentsük az általunk felhasznált nyersanyagok és csomagolóanyagok lábnyomát termék-tonnára vetítve (a 2017-es bázisévhez képest). Ennek egyik eleme a csomagolási stratégiánk, mivel a CO2-kibocsátás például újrahasznosított anyagok használatával csökkenthető. A termelésre vonatkozó célunkhoz hasonlóan az értéklánc-kibocsátásra (Scope 3) vonatkozó célkitűzésünk is megfelel a Science Based Targets (SBT) kezdeményezés ambiciózus értéklánc-célokra vonatkozó kritériumainak, vagyis összhangban van a legjobb gyakorlattal.
A 2030-ra vonatkozó jelenlegi SBT-célkitűzéseinkre és arra a törekvésünkre építve, hogy 2030-ra klímapozitív egyensúlyt érjünk el a termelésünkben, beépítjük az "SBTi Corporate Net-Zero Standard"-ot, hogy utat szabjunk a Scope 3 kibocsátásunk csökkentésére. Ez a szabvány útmutatást, kritériumokat és ajánlásokat tartalmaz a vállalatok számára, hogy a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos céljával összhangban tudományosan megalapozott nettó nulla célokat határozzanak meg.